Rövidrezárt etikai diskurzus

- Ambrus, néha úgy érzem, mi nem ismerünk se istent se embert.

- Én Istent ismerem, az embereket egyre kevésbé.

Egy tizenöt másodpercig esélyesnek tűnő miniszterelnök-jelölt nyilatkozata

Köszi, csók, megtisztelő a feladat,
Hogy rivális közgazdák hámozzák arcomat.
Persze az ország érdeke, blabla, blabla,
Esélye annyi, mint a Norbi-rúd zsírtartalma!

Nem vállalom a kevés igent és sok nemet,
A tízmillió ismeretlennel ikszelt
Makrogazdasági egyenletet

Nem vállalom, hogy ördög és angyal helyett
Vállamon öltönyös kísértők randa
Kontrollhadai csüngjenek.

Nem vállalom, hogy csiszolt komódfiókomba
Mérges darázsként zümmögjön be valami
Bosszantó, izgága, életszagú bomba.

Inkább evickélek tovább itt, a hangosmagyar kürtőben,
Hol kérdések köpetei vannak egyesülőben.
Mert a kérdésből itt nem válasz lesz, csak keserűség,
Az igazság itt rühtakaró, bérkegyelműség.

Gyerünk, torzuljunk a válságba!

Fényt!

Sürgetve

Fényt! hogy ne a neon csillogjon a felhőn,
Ne a kosz a szivárvány bomló spektrumán
Fényt! hogy ne a nyomor citerája bőgjön,
A dalból ne kígyózzon elő véres bélnyúlvány.

Fényt! mi a szívről lehántva az erőszakos bordát,
Megpörget, csodálkozik, kérdezi: Ki vagy?
Fényt! mi meztelen énre simuló millió karát,
Csupa dobogás, érzés és melegarany.

Fényt! mosolygó vállveregetést, ölelést,
Arcokról legördülő türelmetlen közönyt.
Fényt! világot a túltekert lelkek mélyén
Csak egy kis emberibb embertelenséget! Köszönöm.

Gumicsizma

Cilivel mégegy

Sárga pöttyös, piros pöttyös,
Ütem-teremnek támasztva.
Asztalon táncolnak a löttyök.
Mesélni kezd a gumicsizma:

„Tudszoc, polszoc, médiahatalom,
Erőszakmentes kommunikáció -
Csizmaként kell számot adnom,
Mert az igazi Törvény: latyak és hó.

Gólyákká változnak a lyányok
A Közgázra menet,
Topánkájukon a csimbókok
Sárbékákként csüngenek.

Csak a prof zoknijából facsarodik ázás,
Csak ő cicceg hideget, s bámul szirtyogva,
Csak neki rendszerbe szült szorulás
Egy pöttyönpöttyös gumicsizma.”

Üzenetnapló 2009

[12:13:58] Barabás Dániel:
előítélet
ha lelő, itt élned
halnod kell
majd ítél a hell
kasszandra fel!

[12:27:23] RickyTerror:

De ott ég az ígéret,
Bőrbe öntve
Is megéled
Hogy a börtönőrbe-
Bőrözött téged.

[12:35:10] Barabás Dániel:

bűnök őre
hiába mond előre bajt,
mindenki csak egy igére hajt.
ígéret nyakra-főre:
kilóra venni hat havajt s a bőrre
zsíros vajkarajt ha pőre

[12:53:05] RickyTerror:

Ha végre borjúvá válsz,
És leng előtted a lókolbász,
Dagad? Ó, akkor jó,
Mert hússal él a trójai mohó.
Rád csapjuk a nagykaput:
Kicsi tinó, neked kaput!

[12:55:20] Barabás Dániel:

Az rója fel Trója vesztét,
Ki nem becsül esztétikát,
Nem a Rubicont, ezt lépik át a hadak,
Ha hús nélkül múlik napra nap,
Tiszta lepled csak lassan vérzik át.

[13:33:46] RickyTerror:

Egyen húst a falánk küklopsz
Te úgyis zöldségbe szimatolsz.
Haddel a hadat,
Mikor sensi-füsttel békét lopsz
a szívbe-nyomtatva babér, galamb és kalász
Te vagy a hadakat hazaterelő juhász.

Túl könnyű eset

Szenteste a szüleim lusták voltak összeállítani a régi lemezjátszónkat, ezért a Csendes Éjt inkább a YouTuberól játszottuk le. És mindegy is volt. A javak-, az élmények- és az érzelmek fogyasztási mintái között sodródva én már nem is tudom , ki zabál fel kit, de attól tartok, Földünkön hamarosan egyedül a bejglik maradnak életben.

Írásterápia sokkérdőjellel

Egy papírfecnin találtam az alábbi sorokat. Tegnap éjjelről maradtak, és azért írom, hogy maradtak, mert közepéről az egyik szösszenetet egy ismeretlen lánylény kitépte magának. Az első kivételével a címeket most adtam nekik, csak hogy tagoljam, azért. Játék határok nélkül:

Az írás nem gyógyíthat meg senkitsem

Két perccel a vége előtt
Megreped az autenticitás
A test zavarba jön
A lélek rájön, hogy ő a más.
Részvét meg úgyis csak a beszédesnek jár.

Danse macabre

Kettőt pörgess,
Hármat rajzolj!
Barázdákra hiányt karmolj!
A haláltáncból mindig vedd el
A randevút Bertold Brechttel!

eMMel

Mar a margó, ami máris Montaguvá mélyíti a Másik morcosságát.
Műmakadám mértékkel mérve még a mámor mögötti morál is maródi marad.

Ha-ha

Ha havazik, a globális felmelegedés kettős feltételes módba löki már magát a szót is.